Olaszország: a Dior és az Armani munkaerő-kihasználási ügyében vizsgálat indult

Hírek érkeztek, hogy a Christian Dior (Christian Dior) és az Armani (Armani) világhírű luxusmárkákat vizsgálja az olasz hatóság munkavállalók kiaknázása gyanújával. Az ANSA hírügynökség olasz jelentései szerint az olasz Versenyhivatal (AGCM) vizsgálja a két vállalat alvállalkozói által alkalmazott munkások esetét, akik állítólag nem kapnak megfelelő bért, és a törvényes munkaidőn túl is dolgoznak, ami nem megfelelő munkakörülményeket eredményez.

Az AGCM közleményében kijelentette, hogy a két vállalat alvállalkozói a munkavállalók kihasználásával állítják elő a termékeket, és ezzel a kézművesség és a kiváló minőség hirdetésével a fogyasztókat becsapják. Ennek eredményeként a pénzügyi rendőrséggel együtt lefoglalták a két vállalat olaszországi telephelyein található tárgyakat.

Az Armani csoport kijelentette, hogy teljes mértékben együttműködik a hatóságok vizsgálatával, és úgy véli, hogy a vádak alaptalanok. Azt is hozzátették, hogy bizakodnak a vizsgálat pozitív kimenetelében.
A milánói bíróság tavaly október 10-én egy évig tartó igazságügyi felügyeleti időszakot rendelt el a francia Louis Vuitton Moët Hennessy (LVMH) Dior olaszországi fiókjának táskagyártó vállalata számára. A Dior az LVMH egyik vezető divatipari márkája, és azzal vádolják, hogy az alvállalkozója illegálisan tartózkodó kínai munkásokat alkalmazott, 24 órás üzemmódban működtette a gyárat, és közben nem akadályozta meg a munkavállalók kiaknázását. Kiderült, hogy az így készült táskák önköltsége körülbelül 8000 forint volt, míg a Dior üzletekben 3 840 000 forintért értékesítették őket.

Az Armani is hasonló okból vizsgálat alatt áll. Az Armani alvállalkozója 2-3 euró (kb. 800-1200 forint) fizetést adott a 10 órán át dolgozó munkásoknak a táska elkészítéséért, majd ezt a táskát 93 euróért (kb. 36 000 forint) adta el az Armani beszállítójának. Kiderült, hogy később ezt a táskát 1800 euróért (kb. 700 000 forint) értékesítették az Armani üzletekben.

Az olasz hatóságok a két vállalat munkavédelmi jogsértéseinek vizsgálata mellett azt is megvizsgálják, hogy a marketing és az értékesítés során megsértették-e a fogyasztóvédelmi jogszabályokat. Különösen azt vizsgálják, hogy a két vállalat a munkavállalók kihasználásával alacsony költséggel előállított termékeket magas áron értékesített, miközben a kézművességre és a kiváló minőségre hivatkozott, ami félrevezető információt adott a fogyasztóknak.

Bernard Arnault elnök öt gyermekéből a negyedik, Frédéric Arnault vezette LVMH holdingtársaság, a Financière Agache 96%-os részesedéssel rendelkezik a Christian Diorban. Ebben a kontextusban a Dior és az Armani munkavállalói kihasználásáról szóló vádak még nagyobb vitát váltottak ki.
Az olasz hatóságok alaposan megvizsgálják a két vállalat munkavédelmi és fogyasztóvédelmi jogsértéseit. A vizsgálat eredménye jelentősen befolyásolhatja a két vállalat márkaimázsát, és a fogyasztók bizalmának helyreállítása érdekében alapos önkritikára és javító intézkedésekre lesz szükség.

Ez az eset arra emlékeztet minket, hogy a luxusmárkák a magas áron értékesített termékek mögött gyakran elrejtik a munkavállalók kiaknázásának problémáját. A fogyasztók egyre jobban odafigyelnek nemcsak a termék minőségére, hanem arra is, hogy a gyártási folyamat során betartják-e az etikai normákat.
Annak érdekében, hogy a luxusmárkák megfeleljenek a fogyasztók elvárásainak, erőfeszítéseket kell tenniük a munkavállalók jogainak védelme és a tisztességes bánásmód biztosítása érdekében a termékgyártás során. Ez nem csupán a jogi problémák elkerüléséről szól, hanem a márka fenntartható növekedésének szempontjából is fontos tényező.

A jövőben érdemes lesz figyelni, hogy a Dior és az Armani, valamint más luxusmárkák milyen intézkedéseket tesznek, és hogy az olasz hatóságok vizsgálata milyen következtetésre jut. Ennek elkerülése érdekében a vállalatoknak átláthatóan kell működniük, és hangsúlyt kell fektetniük az etikai gyártási folyamatokra.

※ Ez a bejegyzés az ANSA olasz hírügynökség jelentésének alapján készült, és átláthatóbb formában lett közzétéve.